Magyarországi Kis- és Középvállalkozások Egyesülete

 

Magyarországi Kis- és Középvállalkozások Egyesülete

 

 ALAPSZABÁLYA

 

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEGE

 

 Az Egyesület neve, székhelye, célja és feladata

1./    Az Egyesület neve:

          Magyarországi Kis- és Középvállalkozások Egyesülete

          Az Egyesület rövidített neve: MKKV Egyesület

2./    Az Egyesület székhelye:

          6723 Szeged Csongrádi sgt 18.

3./    Az Egyesület célja, hogy elősegítse a Magyarországi mikró-, kis- és középvállalatok számára a gazdasági stabilitás megteremtését. Az egyesület vállalkozások érdekképviseletét látja el.

4./    A 3./ pontban megfogalmazott cél érdekében az Egyesület

     -    tagjai számára személyes kapcsolatteremtési lehetőségekkel, találkozókkal, írott és elektronikus kiadványokkal kívánja a gazdasági életben történő részvételüket elősegíteni;

     -    közös kereskedelmi platform kialakítását kívánja biztosítani tagjai számára annak érdekében, hogy mind az eladó és mind a vásárló fél a számára legjobb ajánlatot sikerüljön kiválasztani;

     -    tagjai számára közös beszerzési és értékesítési csatornák és lehetőségek felkutatásában közreműködik, illetőleg a tagok számára közös beszerzések és értékesítések lebonyolításában is segédkezik.

 

Az Egyesület tagjai

Tagfelvétel

5./    Az Egyesület tagja lehet mindenki, aki az Egyesület céljával egyetért, az Alapszabályt magára nézve kötelezőnek fogadja el, az Egyesülettel tagsági viszonyt létesít és vele szemben nem állnak fenn jogszabályban meghatározott kizáró okok.

6./    A tagfelvételt kérő személy (vagy annak képviselője) az Egyesület Elnöksége előtt nyilatkozik és a tagfelvételéről az Elnökség dönt.

7./    A tagsági viszony a belépési nyilatkozat kitöltésével, a tagdíjnak az Egyesület pénztárába történő befizetésével jön létre. A tagfelvételt megtagadó döntést az érintett megfellebbezheti. A fellebbezést az Elnökséghez kell benyújtani a döntést követő 15 napon belül. A fellebbezésről a soron következő Közgyűlés dönt. A Közgyűlés döntéséig az érintettet nem illetik meg a tagi jogosultságok és nem terhelik a tagsággal járó kötelezettségek.

8./    Pártoló tagok azok a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és természetes személyek lehetnek, akik egyetértenek az Egyesület céljaival és rendszeres anyagi eszközökkel támogatják azt.

 

Tagsági viszony megszűnése

9./    Megszűnik a tagsági viszony:

          -    a tag elhunytával, illetve jogutód nélküli megszűnésével,

          -    kilépéssel,

          -    kizárás következtében.

          -    törvényben meghatározott egyéb esetben.

10./  A kilépési szándékot a tag írásban köteles közölni az Egyesület elnökségével. A kilépő tag a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjáig gyakorolhatja jogait, ugyanakkor köteles a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinek eleget tenni, a tag tagsági jogviszonya a bejelentésnek az elnökhöz történő megérkezése napján szűnik meg.

11./  A közgyűlés kizárja tagjainak sorából azt, aki a társadalmi együttélés szabályait durván sértő magtartást tanúsít, vagy jogerős büntető ítélet miatt az egyesületi tagságra méltatlanná válik. A kizáró határozat meghozatala előtt a tagnak védekezési jogot kell biztosítani. A kizárásról szóló döntést minden esetben írásba kell foglalni, valamint indokolni szükséges, valamint a határozatot igazolható módon kell a kizárt tagnak kézbesíteni.

Ugyancsak kizárja a közgyűlés azt a személyt, aki tagdíjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget.

A tag kizárására tagdíj fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt akkor kerülhet sor, ha a tag elmaradt a tagdíj megfizetésével és tagdíj tartozását az Elnökség előzetes írásbeli felhívására az alábbiak szerint sem rendezi: a tagdíj megfizetésével késedelemben levő személyt a tagdíj megfizetésére az Elnökség írásban, ajánlott postai küldeményben felszólítja. A fizetési felszólítást a tagnyilvántartásban szereplő lakcímre vagy értesítési címre kell megküldeni. Ha a tag a felszólítást nem veszi át, akkor annak megküldését még egy alkalommal e-mail formájában meg kell kísérelni. Ezt követően a felszólítás átadottnak, kézbesítettnek tekintendő.

Ha a kézbesített, vagy kézbesítettnek tekintett felszólítás ellenére a tag 1 (egy) hónapon túl sem fizeti meg a tagdíjat egyesületi tagsága külön döntés nélkül megszűnik és az Elnökség törli a tagnyilvántartásból.

Tag tudomásul veszi, hogy az általa tagsági jogviszonya alapján az egyesületen keresztül kedvezményesen igénybe vett szolgáltatás ellenértéke megfizetésének elmulasztása esetén az egyesület, illetve az elnök jogosult a szolgáltatás korlátozására illetve az ehhez szükséges nyilatkozatok megtételére.

Amennyiben a tag a telekommunikációs szolgáltatónál az előfizetői státusz megváltoztatását kezdeményezi és ennek eredményeképpen az egyesület előfizetői státusza megszűnik, úgy az érintett előfizetésenként 95.400,-Ft kötbér megfizetésére köteles. Ez nem eredményezi automatikusan a tag tagi státuszának megszűnését, az egyéb egyesületi tagságból eredő előnyöket, kedvezményeket a tagsága fennállása alatt igénybe veheti.

Amennyiben a tag a telekommunikációs szolgáltatónál működtetett előfizetésén, az elő- vagy a számlafizető státuszának módosítását kéri, az egyesület által végzett eljárás díja 5.000Ft/SIM kártya.

          A taggyűlés döntésével szemben – annak közlésétől számított 30 napon belül - a kizárt tag jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat.

12./  A tagsági viszony megszűnése esetén sem a tagdíj, sem az egyszeri belépési díj nem fizetendő vissza.

 

A tag jogai és kötelezettségei

13./  A tag:

     -    jogosult részt venni a közgyűlés munkájában tanácskozási és szavazati joggal, az egyesület olyan szerveiben, amelyeknek nem tagja csak tanácskozási joggal,

     -    az Egyesület bármely tisztségére megválasztható.

14./  A tag kötelezettsége:

     -    az Egyesület tevékenységét elősegíteni, az Alapszabályban foglaltakat és a közgyűlési határozatokat végrehajtani,

     -    a tagdíjat a közgyűlés rendelkezéseinek megfelelően megfizetni.

15./  A tagdíj mértékét a Közgyűlés állapítja meg, meghatározva az annak befizetésére rendelkezésre álló határidőt is. A tagdíjat külön kell megállapítani a természetes személy és a jogi személy tagok tekintetében. A tagdíjat negyedévenként, félévenként vagy évenként kell fizetni, a Közgyűlés döntésének megfelelően.

16./  A pártoló tagok részt vehetnek a közgyűlés ülésein, felszólalhatnak, javaslatot tehetnek, de nem szavazhatnak.

 

Az Egyesület tisztségviselői

Elnök

17./  Az Egyesület irányításáért, illetve mindennapi működtetéséért az elnök tartozik felelősséggel.

18./  Az Egyesület képviseletére az elnök jogosult, aki azonban képviseleti jogát - eseti jelleggel, vagy akadályoztatásának időtartamára - az egyesület elnökségének valamelyik tagjára átruházhatja.

19./  Az Egyesület képviselete úgy történik, hogy az Egyesület elnöke az Egyesület előírt, előnyomott, vagy előnyomtatott nevéhez, saját névaláírását önállóan csatolja.

20./  Az Egyesület elnöke:

          Nyerges Gábor

21./  Az Egyesület elnökének hatáskörébe tartozik:

-      az Egyesület képviselete,

 -     összehívja a közgyűlést és az Elnökség üléseit, amelyeken az elnöki teendőket is

       ellátja,

 -     az Egyesület nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat                     

 -     gondoskodik a tagdíj beszedéséről és nyilvántartásáról,

 -     felelős a bizonylati fegyelemért,

 -     elkészíti az éves költségvetés tervezetét és a vagyonmérleget,

-      gondoskodik az elnökség és a közgyűlés üléseinek jegyzőkönyvezéséről,

 -     végzi az egyesület szervezési és ügyviteli teendőit.

22./  Tevékenységéért tiszteletdíj, vagy egyéb díjazás a közgyűlés döntése alapján illeti meg.

 

Az Egyesület szervei

Közgyűlés

23./  Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg.

24./  A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az Alapszabály elfogadása és módosítása,
• az Egyesület Elnökségének megválasztása, illetve visszahívása,
• más Egyesülettel történő egyesülésnek és feloszlásnak a kimondása,
• éves mérleg és költségvetés jóváhagyása,
• döntés az Egyesület alapszabályában foglalt célok megvalósításának irányvonalairól
• döntés a tagsági jogviszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatban előterjesztett fellebbezésekről, illetőleg egyéb kérdésekben hozzá érkezett panaszokról, felszólalásokról;
• döntés minden olyan kérdésben, amelyet alapszabály vagy jogszabály a Közgyűlés hatáskörévé tesz.

25./  A közgyűlést szükség szerint, de évenként legalább egyszer össze kell hívni. Össze kell hívni akkor is, ha a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri, vagy ha a bíróság az összehívását elrendeli.

A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, a közgyűlés és a megismételt közgyűlés időpontját és napirendjét.

Az évi rendes közgyűlést az Elnökség nevében az elnök hívja össze. A rendkívüli közgyűlés összehívására az Elnökség bármely tagja is jogosult.

A tagok megállapodnak abban, hogy - a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a jogszabály alapján a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt tárgykörök kivételével - a tagok közgyűlés tartása nélkül írásban vagy más, a döntéshozatal során tett jognyilatkozatok bizonyítására alkalmas eszköz felhasználásával határozhatnak. Ez esetben a döntéshozatal úgy történik, hogy a döntésre bocsátott határozat tervezetét írásban, a döntésre legalább nyolc napot biztosítva kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban vagy más, döntésük bizonyítására alkalmas módon – pl. e-mailben - adják le. A taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal esetében a határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről az elnök a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követően, nyolc napon belül írásban tájékoztatja.

26./  A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van.

A megismételt közgyűlést az első közgyűlés időpontjának napján is megtartható, ezen időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendi pontokkal hívható össze ismételten. Amennyiben az első közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes lesz.

Amennyiben a határozatképtelenség miatt megismételt ülést az eredetitől eltérő napra kell összehívni, úgy a tagoknak újabb meghívót kell küldeni, amely felhívja a figyelmüket a megváltozott határozatképességű szabályokra.

27./  A közgyűlés nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel dönt minden kérdésben, kivéve azon kérdéseket, melyekben törvény, jogszabály, vagy jelen alapszabály magasabb szótöbbséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni, vagy ismételt szavazást kell tartani az adott kérdésben. Ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni.

A meghozott határozatot az elnök szóban hirdeti ki a közgyűlésen.

(2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.  

Az alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel, a cél módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

28./    A jelenlévő tagok 2/3-os szavazattöbbsége szükséges:

• az Elnökség választott tagjainak és a közgyűlés által választott egyesületi tisztségviselők megválasztásához, illetve visszahívásához,

az éves mérleg és a költségvetés jóváhagyásához.

A közgyűlésen jegyzőkönyv készül, amely mindenképpen tartalmazza:

• az ülésen lezajlott eseményeket, nyilatkozatokat,
• a közgyűlésen hozott döntések tartalmát, időpontját és hatályát,
• a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

A jegyzőkönyvek egy példányát időrendi sorrendben lefűzve meg kell őrizni, és azokat az arra jogosultak számára hozzáférhetővé kell tenni.

          A közgyűlésen a közgyűlés vezető tisztségviselőit, levezető elnökét, jegyzőkönyv vezetőt, jegyzőkönyv hitelesítőket, és szavazatszámláló bizottságot kell választani. A választás nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik. A szavazatszámláló bizottság három tagú. Tagjait az elnökség javaslata alapján a közgyűlés kéri fel az Egyesület tagjai közül. Az Egyesület vezető tisztségviselője nem lehet a bizottság tagja. A bizottság feladata, hogy a leadott érvényes ill. érvénytelen szavazatokat összeszámolja és a szavazatokat illetőleg a végeredményt jegyzőkönyvben rögzítse.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, az elnök írják alá, valamint egy erre megválasztott tag hitelesíti. A jegyzőkönyvről bármely tag saját költségére kivonatot vagy másolat kiadását kérheti az elnöktől.

Elnökség

29./  A közgyűlések között Elnökség végzi az Egyesület irányítását és dönt minden olyan ügyben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Az Elnökség tagjai: az Egyesület elnöke és 2 egyesületi tag.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

30./  Az Elnökség tagjai kötelesek feladatukat lelkiismeretesen, legjobb tudásuk szerint, az egyesületi célok figyelembe-vételével ellátni. Az Egyesület tisztségviselőinek feladat- és hatáskörét az SZMSZ tartalmazza részletesen.

          Tevékenységükért tiszteletdíj, vagy egyéb díjazás a közgyűlés döntése alapján illeti meg.

31./  Az Elnökség szükség szerint, de legalább félévenként ülésezik. Az ülések összehívásáról az elnök gondoskodik. Az Elnökség akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. Az Elnökség üléseinek határozatképtelensége esetén az Elnökség üléseit el kell halasztani. Az Elnökség az üléseinek nyilvánosságát akként biztosítja, mely szerint az ülésre szóló meghívót az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára kifüggeszti az ülést megelőzően legalább 8 nappal 

32./  Az Elnökség nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel dönt minden kérdésben. Ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni.

33./  A közgyűlés az Elnökség tagjait 5 évi időtartamra választja meg.

34./    Az elnökség minden év május 31-ig köteles az előző év szakmai és gazdasági beszámolóját elkészíteni, melyet az elnök terjeszt a közgyűlés elé.

Az elnökség beszámolójának elfogadásáról a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel határoz.

Amennyiben a közgyűlés a beszámolót nem fogadja el, a beszámolót elutasító határozatban meg kell jelölni, hogy a beszámoló mely részére tekintettel került elutasításra.

A elnökség a beszámolót elutasító Közgyűlés napját követő 30 napon belül új Közgyűlést köteles összehívni és ezen a Közgyűlés határozatának megfelelő módosított tartalmú beszámoló elfogadására vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

 

Az Egyesület gazdálkodása

35./  Az Egyesület a bevételeit az Alapszabályban meghatározott célokra használhatja fel. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak cél szerinti tevékenysége megvalósítása érdekében azokat nem veszélyeztetve folytathat. Vállalkozási tevékenysége keretében az alábbi tevékenységeket végzi:

 - kereskedelmi tevékenység körében:    

4791’08	Csomagküldő, internetes kiskereskedelem
4799’08	Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem

 

- ingatlanügyletek körében:

6820’08

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

 

- gépjármű, gépek- és egyéb berendezések kölcsönzése:

7711’08	Személygépjármű kölcsönzése
7733’08	Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép)

 

-  számítástechnikai tevékenység körében:         

6202’08	Információ-technológiai szaktanácsadás
6201’08	Számítógépes programozás
6209’08	Egyéb információ-technológiai szolgáltatás
6203’08	Számítógép-üzemeltetés
6311’08	Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
5812’08	Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása
5819’08	Egyéb kiadói tevékenység
5821’08	Számítógépes játék kiadása
5829’08	Egyéb szoftverkiadás
6312’08	Világháló-portál szolgáltatás

 

- egyéb gazdasági szolgáltatás körében:

7021’08	PR, kommunikáció
7022’08	Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
7490’08	M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
7112’08	Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
7311’08	Reklámügynöki tevékenység
7312’08	Médiareklám
7430’08	Fordítás, tolmácsolás
8211’08	Összetett adminisztratív szolgáltatás
8219’08	Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás
8299’08	M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
6399’08	M.n.s. egyéb információs szolgáltatás
7740’08	Immateriális javak kölcsönzése
8230’08	Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

 

- oktatási tevékenység körében:                 

8532’08	Szakmai középfokú oktatás
8551’08	Sport, szabadidős képzés
8552’08	Kulturális képzés
8559’08	M.n.s. egyéb oktatás

 

- érdekképviseleti tevékenysége körében:

9411’08 Vállalkozói, munkaadói érdekképviselet

9412’08 Szakmai érdekképviselet

36./  Az Egyesület a tartozásaiért a saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj fizetésén túl - saját vagyonukkal a tartozásokért nem felelnek.

37./  Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezői igények kielégítése után a fennmaradó tiszta vagyont közhasznú szervezetnek kell átadni.

38./  Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot az elnök aláírásával lehet gyakorolni.

 

Záró rendelkezések

39./  Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Civil törvény) rendelkezései az irányadóak.

40./  Ezen Alapszabályt az Egyesület 2006. október 30. napján tartott és 2007. január 05-én megismételt alakuló közgyűlése - az ülésről készült jegyzőkönyvek szerint – elfogadta, majd a tagok az Alapszabályt 2007. november 05-én tartott rendkívüli közgyűlés keretében, majd a 2009. április 17. napján tartott rendes közgyűlésen, majd a 2009. augusztus 24. napján tartott rendkívüli közgyűlésen, majd a 2015. Június 05. napján tartott rendes közgyűlésen a dőlt betűvel szedett rendelkezések szerint módosították.